Hintaló

Származási hely: blog

 "Lassan fölvontam a vödröt a káváig. Ráállítottam a kávára, jó szilárdan. Fülemben még tartott a csiga éneke; a vödörben még remegett a víz, és benne, láttam, ott remegett a nap.
- Éppen erre a vízre szomjazom - mondta a kis herceg. - Adj innom...
Egyszerre megértettem, hogy mit keresett!
Ajkához emelte a vödröt. Hunyt szemmel ivott. Olyan volt ez, mint egy ünnep. Ez a víz más volt, több volt puszta italnál. A csillagok alatti vándorlásból született, a csiga énekéből, a karom megfeszített erejéből. Olyan jólesett a szívnek, mint egy ajándék. Mikor gyerek voltam, így aranyozta be a karácsonyi ajándékot a karácsonyfa fénye, az éjféli mise zenéje meg a mosolyok varázsa.
- Nálatok - mondta a kis herceg - az emberek egyetlen kertben ötezer rózsát nevelnek. Mégse találják meg, amit keresnek.
- Nem találják meg - mondtam.
  - Pedig egyetlen rózsában vagy egy korty vízben megtalálhatnák..."
/Antoine de Saint-Exupéry - A kis herceg/

A csillag színei

"- Milyen színű a szomorúság? - kérdezte a csillag a cseresznyefát, és megbotlott egy felhőfoszlányban, amely gyorsan tovább szaladt. - Hallod? Azt kérdeztem, milyen színű a szomorúság?

- Mint a tenger, amikor magához öleli a napot. Haragosan kék.

- Az álmoknak is van színe?

- Az álmoknak? Azok alkonyszínűek.

- Milyen színű az öröm?

- Fényes, kis barátom.

- És a magány?

- A magány az ibolya színét viseli.

- Mennyire szépek ezek a színek! Küldök majd neked egy szivárványt, hogy magadra teríthesd, ha fázol. A csillag behunyta a szemét, és a végtelennek támaszkodott. Egy ideig így maradt, hogy kipihenje magát.

- És a szeretet? Elfelejtettem megkérdezni, milyen színű a szeretet?

- Pont olyan, mint az Isten szeme - válaszolt a fa.

- Na és a szerelem?

- A szerelem színe a telihold.

- Vagy úgy. A szerelem színe megegyezik a holdéval! - mondta a csillag.

Majd messze az űrbe bámult. És könnyezett."

 /Alkyoni Papadaki/

Származási hely: blog

A hiba az Ön készülékében van!

"Legyél derűs! Programozd át magad a nap minden percében: töltődj fel olyan gondolatokkal, amik többé tesznek! Ha ideges vagy, vagy zavart, próbálj nevetni magadon. Nevess hangosan, nevesd ki azt a nőt, aki aggódik, gyötrődik, és azt hiszi, hogy az ő problémáinál nincs fontosabb a világon."
/Paulo Coelho/

Származási hely: blog

Ars poetica

Származási hely: blog2

...és tényleg!

"Ha azt mondjuk egy gyereknek, hogy ne nyúljon a kályhához, mert megégeti magát, a gyerek hozzányúl a kályhához, és tényleg megégeti magát. Nos, nézetem szerint ezt műveli a homo sapiens is, időtlen ideje."
/Vavyan Fable/

Származási hely: blog2

Mint a fa

"Minden bánattól megnő az ember itt bent egy kicsit, itt bent (...) -, itt bent, érted. Megnő az ember, meglombosodik, mint a fa. Megtanul valamit. Mint a fa, a lombja által. Több napfényt magába szívni, ameddig süt a nap, és félretenni belőle valamit a levelekbe... érted? Jobban örvendeni az örömnek, érted? És félretenni belőle valamit. Ehhez kell értsen az ember. És erre való a bánat, hogy megtanítsa."
/Wass Albert/

Származási hely: blog2

E csöndes estén maga a tó mesél

"S ha Te is egyszer-másszor szomorú leszel, s hasztalanul jársz-kelsz az emberek között, a szomorúságodon nem segít senki, és úgy érzed, mintha valami nagy-nagy súly ülne a lelkeden, és napról napra jobban belefáradsz, s talán már azt is hiszed, hogy nem bírod tovább: egy este szökj le titokban a tóhoz. (...) Ha szomorúságoddal a tó partján megállsz: olyan kék lesz a víz, mint még sohase volt. A legcsöndesebb szellő indulását meghallhatod, akkora lesz a csend, s ameddig ér a nádas: minden nádszál csak neked muzsikál akkor. (...) Hunyd be a szemed, ha látásod már nagyon gyönge lesz, akkor és egyszeribe látni fogod a madarak táncát bent a tocsogóban. És akkor, azon a csöndes estén maga a tó mesél neked tovább, folytatja ott, ahol én abbahagytam. És akkor a csöndes estén, Te elfelejted, egészen biztosan elfelejted, hogy szomorú voltál."

 /Wass Albert/

Származási hely: blog

Alkonyodások szeszélyes játéka

Származási hely: blog2

"Az élet nem olyan egyszerű.

Semmi sem egyszerű:

a hajnal sem, mikor a nap aranyhegyű dárdái szétverik az éjszaka fátylát

s az alkonyodás sem, mikor meghalnak a fények. 

Az ember megszületik anélkül, hogy kedve volna hozzá,

s hajnalok és alkonyodások szeszélyes játékában cserélget örömet és bánatot,

épít és rombol,

ostobaságokat és bölcsességeket mondogat váltakozva."

/Wass Albert/

Származási hely: blog2

Kövek

Ha már az egyetemi professzoroknál és tanároknál tartunk:

Egy filozófiaprofesszor azzal kezdte az egyetemi előadását, hogy fogott egy befőttesüveget, és megtöltötte 5-6 cm átmérőjű kövekkel. Majd megkérdezte hallgatóit:
„Ugye tele van az üveg?” „Igen” – hangzott a válasz.
Ezután elővett egy, apró kavicsokkal teli dobozt, és elkezdte beleszórni a kavicsokat az üvegbe. Miután az apró kavicsok kitöltötték a kövek közötti üres helyeket, megint megállapították, hogy az üveg tele van. Ezután a professzor elővett egy, homokkal teli dobozt és elkezdte betölteni a homokot a befőttesüvegbe. A homok természetesen minden kis rést kitöltött.
„És most – mondta a professzor – vegyék észre, hogy ez az önök élete. A kövek a fontos dolgok – a családod, az egészséged, a gyermeked, a barátaid – ha minden mást elveszítenél, az életed akkor is teljes maradna. A kavicsok azok a dolgok, amelyek még számítanak, mint a munkád, a házad, az autód. A homok – az az összes többi. Az apróságok. Ha a homokot töltöd be először, nem marad hely a kavicsoknak és a köveknek. Ugyanez történik az életeddel. Ha minden idődet és energiádat az apróságokra fordítod, nem marad hely azoknak a dolgoknak, amelyek igazán fontosak számodra. Fordíts figyelmet azokra a dolgokra, amelyek alapvetők a boldogságod szempontjából. Játssz a gyermekeddel. Menj el orvosi ellenőrzésre. Rendszeresen látogasd rokonaidat. Törődj a pároddal. Mindig szakíts időt barátaidra. Mindig lesz időd dolgozni, takarítani, bevásárolni, rendet rakni. Először a kövekre figyelj – azokra, amik igazán számítanak. Állítsd be a prioritásokat. A többi: csak homok.

Származási hely: blog

A képhez még annyit meg kell jegyeznem, hogy életem első fényképezőgépével készült utolsó kép... ezután ugyanis leraktam a tengerpartra, és Öcskösömmel elkezdtünk kavicsvárat építeni... a dagály pedig elintézte a történet folytatását...

Létezik a rossz?

Egy nap, egy egyetemi tanár, a következő kérdést tette fel hallgatóinak:
Az Isten teremtett minden létező dolgot?
Egy bátor diák azt felelte: "Igen, természetesen"
- Tényleg, mindent? - kérdezte a professzor.
- Igen, mindent! - válaszolt a diák.
„Akkor az Isten a rosszat is teremtette! Mert a rossz létezik!” – mondta a professzor.
Erre az érvre a diák nem tudott mit mondani, ezért elhallgatott. A tanár elégedett volt, hogy ismét bebizonyította, hogy a hit csak egy mítosz.
Egyszer csak egy másik diák jelentkezett:
-“Megenged egy kérdést, professzor úr?”
-“Természetesen” - jött azonnal a válasz.
„A hideg létezik?”
-”Természetesen!”- válaszolta a professzor. Hiszen maga is tapasztalhatta már, amikor fázott, ugye?
“ Valójában ellent kell mondjak önnek, professzor úr: a hideg nem létezik . A fizika tudománya azt mondja, hogy a hideg a meleg hiánya. Egy tárgyat akkor tudunk tanulmányozni, ha az hőt bocsát ki magából, a hő által energiát közvetít, amit mérni tudunk.
“Hő nélkül, az említett tárgy képtelen bármit kisugározni. Az emberek azért alkották meg a hideg fogalmát, hogy kifejezzék a meleg hiányát.”
-“Hát a sötétség, létezik?” - kérdezi a diák.
-”Létezik!”, - mondja a tanár.
“Szerintem, nem létezik, uram, - a sötétség a fény hiánya”
A fényt és a fényességet tanulmányozhatjuk, de a sötétséget nem. Nicholson prizmája megmutatja a különböző színek árnyalatait és a fény visszaverődését a hullámhossz függvényében. A sötétség, az egy általunk létrehozott kifejezés, amivel a fény hiányát magyarázzuk.
A diák még megkérdezte:
“És a rossz, professzor úr, a rossz létezik?”
„Az Isten nem teremtette a rosszat. A rossz, Isten hiánya az emberek szívében, a szeretet, az emberség és a hit hiánya. A szeretet és a hit olyanok mint a fény és a meleg. Léteznek. Hiányuk hozza létre a rosszat.”
Most a tanár hallgatott.
A diákot úgy hívták, hogy :
ALBERT EINSTEIN

Származási hely: blog

Valószínüleg ez egy olyan kép, ami inkább csak nekem érdekes. Azért leírom, hátha nem, hogy a dolog lényege, hogy nekem auto-fokuszos gépem van, tehát kellett vele szerencsétlenkednem egy ideig, mire sikerült szépre megcsinálnom mind2 képet. Igaz a fókusz dolgot a makróval meg lehet oldani, hiszen az mondhatni minden gépen van, na de ilyen kevés fényben álvány nélkül, már megint izgalmas. Mind1. Viszont a sötétségről eszembe jutott egy nagyon jó történet. Mindjárt utána nézek a neten. Ha nem találom, akkor most nem fogom leírni :D eheh
(Szerencsétek van, megtaláltam. Bemásolom a kép elé. Még annyi hozzáfűzni valóm lenne, hogy ezt suliban az egyik Tanárunk mutatta nekünk :) Szerintem őt még fogom itt emlegetni :) )

Hasznavehetetlenül

Származási hely: blog2

A miértem mertje

"Minden mertnek van miértje,
De minden miértnek is mertje?
Mondd, mered-e?
Keresed-e?
Mert a mert lehet veszedelmes,
Ritkán akad, hogy kellemes.

Keresed, kutatod?
Leled, nem leled?
Mennék én veled...
De nem teszem.
A félelem.
Maradok.
Menj, vagy félj velem..."
/amatőr álmodó/

Származási hely: blog

Korok, korszakok, időszakok

Ha vicces szeretnék lenni, akkor azt mondom, gyógytornászoknál nem az asztalra kerül a csipketerítő.
Ha valami művészi magyarázattal szeretnék szolgálni, akkor azt mondom, a modern és a régi korok találkozásáról szól a kép.
Ha őszinte szeretnék lenni, akkor pedig azt mondom: vizsgaidőszak :D Ugyanis ez a kép az előző vizsgaidőszakban készült, amikor kőő keményen  tanulnom kellett volna. Na hát ez nálam így szokott alakulni, úgyhogy alig pár hét, és ismét beindul a blogon a napi posztolás... :P

Származási hely: blog

Pille-pillanat

"Gombostűre szúrva szépen,
Ezernyi színes pillanat.
Az idő, ha megdermed a képen,
Az öröm talán itt marad."
/Ákos/

Származási hely: blog

Árvácska

"...Ilyen ez a virág, locsolod, ápolod, és mégis rövid életű.
Már a neve is mutatja, hogy mindig is érzékenyebb lesz mindenre ami őt éri, hiszen árvácska.
Legalábbis ő legbelül úgy érzi..."

Származási hely: blog

Reggeli napsütés

 Csepüli ellenség s barát
(A kettő egy, ez bús valóság);
Ellenségünk van mindenütt,
De baráttól, ki szíven üt,
Őrizz meg minket, égi jóság!
/Alekszandr Szergejevics Puskin: Anyegin/

Származási hely: blog

Rohanó világ

"...mert annyi mosoly, ölelés
fönnakad a világ ág-bogán."
(József Attila: Téli éjszaka)

Származási hely: blog

Pillanat

Perc műve, mely sokáig él...

Származási hely: blog

Egyszer lent, másszor fent...

...vagy hogy is van ez?

Származási hely: blog2

Egy régi-régi órai firkálmányom.

A. B. F. R. A.

Származási hely: blog

"Sokáig andalgott a szomorúság mezőin. Körültekingetett. Távolban széles mezők nyújtózkodtak, szélmalmok forogtak, kocsik jártak. Mily szomorú volt ez az ernyedt, álmos szombat délutánon, mikor a szív tele van habkönnyű álmokkal s nehéz kétséggel. Egy ember jött a határon, azután eltűnt. Egy dal hangzott fel, s elnémult. Egy füstgomoly szállt fel és szertezüllött a levegős magasságban. Mindez fájt neki, hogy szinte könnyezni szeretett volna. A temető szélén állott már, ismeretlen, törpe sírok között. Mellette a temető mély árka zöld, pállott vizével, bojtorjántövisével, csalitjával, nehéz, furcsa illatával. Messzebb egy szemétdomb. Ember, ameddig a szem ellát, sehol. Ebben a nagy némaságban pedig fojtogatni kezdette a bánat, a szív szent, névtelen bánata, s üres szemekkel, ügyetlenül leült az egyik elhagyott sírhalomra.

Révetegen tekintett maga köré, amint arcán az élet rózsáival az enyészet dombján merengett.

Nem is tudom, milyen sokáig ült ez a fekete fiú a virágozni kezdő sírhalmon, nem is merem sejteni, miért, hiszen azt sem tudom, honnan jött, és hová ment. Még azt sem mondhatom meg, hogy ez a könnyező ember én voltam-e, vagy te. De, hogyha rágondolok, elfog a sírás, s zokogni szeretnék, mint ő ott a temető szemetes árka mellett, amint halaványan, összetörve leült egy ismeretlen, elhagyott sírhalomra.

Mindez olyan, mint egy szomorú, rejtelmes álom."

Kosztolányi Dezső - Szombat délután (részlet)

Származási hely: blog

Vagyok aki vagyok...

"Vagyok, aki vagyok,
egy örök álmodó,
kinek fontos az érzés,
 és az igazi szó."

Származási hely: blog

(Sajnos azt nem tudom, hogy kitől van a mai idézet.)

Őszi chanson (részlet)

Ősz húrja zsong,
jajong, busong
a tájon
s ont monoton
bút konokon
és fájón.

(...)

Oh, múlni már,
ősz! húllni már
eresszél!
Mint holt avart,
mit felkavart
a rossz szél...

Paul Verlaine

Származási hely: blog

(Ezt még gyakorolni kell...)


Eredetileg ez a szám ihlette a rajzot:

Pécsi lakatfal

Pécset jártam, híres mesterségem címere: lakatfal

Származási hely: blog2

Köszönöm Katinak az ötletet, és a közreműködést^^

Árnyék-játék

Származási hely: blog2

“Arra kell nevelnünk eszméletünket és szemléletünket, hogy a köznapiban, a környezőben, a mindennaposban is látni tudjuk az egyszerit, a csodálatosat és a látomásszerűt. Mert a csoda nem valamilyen égzengéses pillanat, mikor megnyílnak az egek, kürtök recsegnek, ködök szállanak, sírok felnyílnak, s a zűrzavarban felhangzik Isten szava: nem, a csoda legtöbbször egészen csendes. Átmégy egyik szobából a másikba, s látsz valamit: egy ember arckifejezését; egy tárgy elhelyezését; s egyszerre feltárul előtted e tárgy igazi értelme és viszonya a világhoz; egy ember hangját hallod, mint soha azelőtt, s a közömbös szavakon túl megérted ez ember titkát; a csoda mindig ennyi csak. Nem belevakulni a valóságba, a mindennapokba….”
Márai Sándor

Származási hely: blog2

Nyiráfnyelv

“A hétköznapi életben sötétnek látjuk a világosat, zavarosnak a tisztát, színtelennek a szivárványt. Ha mindennapi életeden felülemelkedsz, megpillanthatod a fényt, a tisztaságot, a színeket – s rajtuk keresztül önmagadat. Ha magadban mindezeket megtaláltad, felfedezed őket az emberekben is.”
/Tatiosz/

Származási hely: blog

Jó tudni?

„A valódi bölcseknek két fajtája van. Az egyik öngyilkos lesz, a másik állandóan itallal bódítja szellemi képességeit.”
/Mark Twain/

Származási hely: blog

Bolond vagyok az idézet miatt, de ha elkezdeném elvontan elemezni a képet, akkor nagyon szépen át tudnám vezetni erre a két mondatra. :) Szívesen le is írnám, de sajnos a gondolat még nem érett meg annyira a fejemben, hogy úgy igazán jól meg is tudjam fogalmazni. Komolyan, megpróbáltam, és mindenhol kiskapukat találtam benne, ahol félre lehetett érteni. Ezt pedig nem szeretném, mert kényes téma. Esetleg ha valakit annyira érdekel, kérdezzen meg :) Nem titok, és egy beszélgetésben ki tudom védeni a félreértés lehetőségét :)

gfgd

eheheheheh... ez a bejegyzés tökéletes példája a lúzerségemnek!
Már fél órája ülök a gépnél, és gondolkodom, hogy mit kéne ma kirakni. Egyik sem tetszik igazán. Vagyis nem találtam kedvemre valót, ezért elkezdtem újakat készíteni. Közben rápillantottam az órára: 23:59... eszembe jutott, hogy még ma okt. 14-én ki akarok rakni egy képet, hogy holnap reggel is kirakhassak egyet, úgy, hogy külön napra van dátumozva. Hirtelen bevillant a megoldás: mindegy mit rakok ki, mert utólag módosíthatom, a dátum nem változik. Szélsebesen megnyitom a picasat, választok, Ctrl+C, megyek át a blogra, és vmi miatt nem akart reagálni az "új bejegyzés" kattintgatására. Szuper. Kilép, belép, új bejegyzés... gondolkodik a gép, bent vagyok, Ctrl+V, gyorsan egy "címet" is odabiggyesztettem, nehogy utána az legyen a drága baja, bejegyzés közzététele, és az óra pont 0:00-ra vált... ééééééés a bejegyzésem dátuma: október 15. Ahajjj mááár! Pedig én mindent megpróbáltam :(
Ennyi.
Joo éjt!

Származási hely: blog

A képről:
Szerintetek ez hány méter magas sziklafal? :)

"Te egyszer s mindenkorra felelős lettél azért, amit megszelídítettél."

Antoine de Saint-Exupéry - A kis herceg

Származási hely: blog

Lilába lángoló naranccsal

"Nem volt a föld még soha ily csodás,
a fák között mondhatatlan suttogás,
a fák fölött szallag, beszegve kancsal
fénnyel, lilába lángoló naranccsal,
az alkonyat csókot hajit a ködnek
és rózsaszín hullámokon fürödnek.
Miféle ország, mondd, e gyermek-ország,
miféle régen elsüllyedt menyország?"

Kosztolányi Dezső - Szeptemberi áhitat 

Származási hely: blog

Emlékeit vesztett ember

"- Hogy érzi magát?
- Hogy érzem magam? - kérdezett vissza, és megvakarta a fejét. - Nem mondhatom, hogy beteg vagyok, de azt sem, hogy jól érzem magam. Igazából semmit sem érzek.
- Boldogtalan? - folytattam.
- Nem mondhatnám...
Elhallgattam, mert attól féltem, talán túl messzire megyek, és önkéntelenül a felszínre hozok valami rejtett, ki nem mondott, elviselhetetlen kétségbeesést.
- Tehát nem élvezi az életet - mondtam kissé tétován. - Akkor mit érez, milyen az élete?
- Semmit sem érzek.
- De azt csak érzi, hogy él?
- Hogy élek? Nem, nem igazán. Már régóta nem érzem, hogy élek."

/Oliver Sacks - Az elveszett tengerész/ 

Származási hely: blog

A naiv lány és a béka

"A legtöbb ember bort iszik, és vizet prédikál. Aranyat ígér, és sárral dobál. Eléd áll, szemedbe néz, támogat. Majd tovább megy, hátratekint, és másoknak rágalmaz. Biztos hallottad már, a béka képében sem a herceged vár... ó szegény pici lány, ha ily naiv vagy, nehéz élet vár."

 /S. K./

Származási hely: blog

Dolgozni és szeretni

"Nyilvánvaló volt, hogy szenvedélyesen szeretett volna tenni valamit: tenni, létezni, érezni akart, de nem tudott; értelmet és célt akart – Freud szavaival élve „dolgozni és szeretni”."

/Oliver Sacks: Az elveszett tengerész/  

Származási hely: blog

Ez is egy régi kép

"Az aki táncol az nem te vagy, te maga a tánc vagy,
 Nem te járod, téged járnak"

Származási hely: DIVAT

A rossz utakról hozzuk neked a jóhíreket,
Mert a jóhíreket hozni csak a rossz utakról lehet;
Akik az értelmét keresik mind élni felejtenek.
Ez titok volt eddig de most jobb ha megtudod:

Csak úgy nem jutsz pokolra ha magadtól odamész,
Két szék közt a padlóra is csak akkor nem kerülsz,
Ha belátod hogy muszáj vagy és arra a kis dombra
Amit emlegetni szoktunk most magadtól lecsücsülsz.

És azt mondod, gonosz vagy, tudod hogy nem vagy az.
Ezt mondják mások is, te meg ha bebizonyítod nekik azt,
Hogy neked van igazad mégis, akkor lettél gonosz.

Te is - mint mindenki -, élni szeretsz leginkább,
És leginkább félni, leginkább félni szeretve fogsz!
Most ne tegyél úgy, mintha nem te lennél,
Aki nem te vagy, mert:

Az, aki zsákba van
Nem te vagy, te, igen a zsák vagy
Nem is látszol, mégis látnak,
Ahogy átkozod őket attól vagy álmos
Feketepéter, ide a zsákot!

Te nem bírod el, mi meg bírjuk ébren,
Maradunk! Fenn!

Az igazságot, bárhol legyél, a sarokban keresd!
Ő már onnan figyel téged és ha eljön a te időd,
Feláll, kezet nyújt, köszön majd, és rájössz akkor arra,
Hogy bármire rájönni valójában semmi.

És fogást sem talál majd rajtad,
Úgy fordítasz hátat akkor mind az olyannak,
Akinek a másén kívül nem kell senki,
Kerüld, és titokban bámészkodónak nevezd.

Te is, mint mindenki, azzá akarsz válni, akivé nem lehetsz.
Az erő ide nem elég.
Ide az erőnek az erejét kell, hogy most hogy megkeresd!

Keress magad mellé jeleket, ne félj betalál majd mindegyik.
Amelyik meg nem, attól meg a szabály erősödik.
A szabály, hogy az ember magáról beszél,
Magával, ha beszél
Bárki nevét mondja bárki szemébe.

/Hiperkarma - Fekete Péter (részlet) /

Anno domini

Ma kimásoltam a nyáron felgyűlt képeimet a külső meghajtóra. Ilyenkor általában igyekszem minél több helyet felszabadítani a gépen, ám a végeredmény mindig az, hogy amit sikerül felszabadítanom, annak a helyébe visszamásolok régi képeket, és napokig azokat nézegetem.
Ma a régebben (3-4 éve) szerkesztgetett kis képecskéimet néztem. Ledöbbentem, hogy mennyire más volt a stílusom, és mennyire más téma felé haladtam. Akkoriban igyekeztem minél valótlanabb és elvontabb, és mellesleg minél streetesebb stílust létrehozni. Ez most elég viccesen hangzott, de nem tudom másképpen megfogalmazni. A fő stílus ami akkor megfogott az extrém sportok és az utcai művészetek voltak. No meg az exit újságok és a flyer-ek hangulata. :) A fő téma pedig a self-portrait. Ezek vagy a korom miatt, vagy az akkori divat miatt lehettek. Minden esetre ha össze akarnám hasonlítani a mai képeimmel... háát ég és föld... és ezt most nem pozitívumnak, és nem is negatívumnak látom. Érdekes, hogy fejlődött a technikám, de szigorúan csak egy irányba. Olyan dolgokat tudok most megoldani, amiket akkor nem. Viszont jelenleg olyan dolgokat meg nem tudok megoldani, amiket akkoriban igen. Technikailag amit most tudok, az jóval több, de látásmódban más. Nem mondanám kevesebbnek sem, csak furcsa, hogy másképp látom a dolgokat. Jelenleg sokkal naturalisztikusabbak a képeim. Kevésbé vagyok merész. Egy ici-pici árnyékon, vagy túl kontrasztosításon is aggódom, akkoriban meg neon zöldet meg neon lilát használtam és annyi. Persze nem összehasonlítható a két stílus, csak furcsa. Érezni rajta az idő múlását, és önmagam változását. Időben mintha tegnap lett volna, de ez a nagy változás mégiscsak nagyobb távlatokról árulkodik.

Származási hely: blog

A legjobban az döbbentett meg, hogy technikailag fejlődtem, de látásmódban mintha kikopott volna a fantáziám, és sokkal jobban ragaszkodnék a valósághoz. Olyan földhöz ragadt érzésem van. Nem a téma miatt, amiket mostanában fotózok, és retusálok, hanem amiatt, hogy olyan képeket eszembe nem jut most csinálni. Pedig van köztük egy-két olyan, mintha most szedtem volna ki az exit újságból. Sajnos viszont a témája miatt nem szeretném feltenni ide egyiket sem.

A. B. F. R. A.

"Ifju virág volt, mit se tudott a lét viharáról,

S máris törve pihen, s törve sir érte szivünk."

            Tóth Árpád

Származási hely: blog

A kép és az idézet kapcsolatához tudni kell, hogy a szatmárcsekei kopjafás temetőben örökítettem meg ezeket a rózsabimbókat.

A Boldog Feltámadás Reménye Alatt

Sárámnak szeretettel:

"Szépek vagytok, de üresek. Nem lehet meghalni értetek. Persze egy akármilyen járókelő az én rózsámra is azt mondhatná, hogy ugyanolyan, mint ti. Holott az az igazság, hogy ő egymaga többet ér, mint ti valamennyien, mert ő az, akit öntözgettem. Mert ő az, akire burát tettem. Mert ő az, akit szélfogó mögött óvtam. Mert róla öldöstem le a hernyókat (kivéve azt a kettőt-hármat, a lepkék miatt). Mert őt hallottam panaszkodni meg dicsekedni, sőt néha hallgatni is. Mert ő az én rózsám."
Antoine de Saint-Exupéry: A kis herceg

Származási hely: blog

Majd egyszer feltöltöm az én rózsámat is...

Csak te vagy, s a villamos

"Gondold csak el, milyen is lenne egy emberélet és a világ a baleset esélye nélkül? Milyen pökhendin magabiztos lenne, milyen szemérmetlenül gőgös és fennhéjázó! Nem, a baleset lehetősége ott lappang minden pillanatodban, a tárgyak, a helyzetek, az emberek, a vegyi anyagok, a statikus és fizikai képletek: mindez ellened is van. Tehát vigyázz. Ne aggályosan vigyázz, hanem emberi rangodhoz illően, komolyan és tárgyilagosan, nagyon figyelmesen. S mindig tudjad, hogy nem a világ ármánya tört önkényesen ellened, mikor a baleset bekövetkezik, hanem te voltál gyönge, lusta és kicsinyes. Nincs "villamosbaleset". Csak te vagy, s a villamos és a világrend."

Márai Sándor

Származási hely: blog

Köszönöm, kérek még!

 Ideje összeszednem magam, és sűrűbben frissíteni. Mondjuk úgy, belecsúsztam egy pöti alkotói gödröcskébe, de minden erőmmel azon vagyok, hogy kimásszak.
Ma megnéztem a Happythankyoumoreplease című filmet, és még mindig a hatása alatt állok. Számomra nagyon érdekes és jelenleg találó gondolatokat tartalmaz. Éppen a film zenéi után kutakodom :)

Mára azért ezt a képet választottam, mert tegnap apa annyira megdicsérte :)
Köszönöm, kérek még! ( <- happythankyoumoreplease... )

Származási hely: blog

"Mikor múlik el a gyerekkor? S mikor az ifjúság? S az élet? Észre se venni.
Kétszer leshettem csak meg a pillanatot, mikor a szirom elhagyja helyét s a földre perdül. S tulipán volt mind a két virág és mind a kettő fehér."
Radnóti Miklós

Különlegesség

Lassan, de biztosan lejárt a kis szünet. Most már suli kezdésig nem nagyon fogok utazgatni, ezért esélyes, hogy sűrűbben kerülnek majd fel képek. Persze mivel a nyár hátra lévő részét nem szeretném kockulással tölteni, ez közel sem biztos.
A mai bejegyzésemnek két különlegessége van. Az első, hogy friss, az elmúlt hetekben készült képet fogok felrakni, ami ráadásul egy személyesebb hangvételű fotó. A második meg az, hogy egy videóklippet is mellékelek. Egész nyáron ez a dal, és klip járt a fejemben... meg az, amiket felidéz. Valahol már muszáj megosztanom másokkal, de azt a bizonyos közösségi oldalt nem találtam elég méltónak.

Származási hely: blog

Bockereki-szitakötő

Indulás előtt maradt egy kis szusszanásnyi időm. Ki kell használnom, mert már nagyon régen raktam fel képet :/
Ezt a szitakötőt tavaly a Bockereki-erdőben fotóztam. Most is arra a környékre megyünk biciklitúrázni. Már nagyon várom az új képeket! Sajnos mostanában kevesebbet használtam a kis fényképezőgépem, ideje bepótolni az elvesztegetett kockákat^^ Ha hazajöttem, majd egyből rakom is fel ide az eredményt :) (Bár titkon bízom benne, hogy ott is lesz netem... csak erre nem túl sok az esély. Na meg pont nem azért megyek oda, hogy "kockuljak," de a képek miatt muszáj! :D  )

Származási hely: blog

Lassíts, leelőzted magad

"Hogy miért vagyok néha boldogtalan? Mi a hibám? Az eredendő hibám? Hogy túlságosan szeretem az életet. (...) Kiélvezni minden pillanatot, felsikoltani az örömtől, ha a meleg tengervízben egy tarajos hullám végigborzol. Vagy egy elvadult kert, vagy a magasra nőtt fű láttán, mintha csoda volna. Áhítatos mozdulatlanságba merülni, lélegzet-visszafojtva, mikor a madarak énekelni kezdenek. Hallgatni a csicsergésüket, áhítatosan, mint akár Mozartot. (...) Szeretni, szeretni, bolondulásig szeretni a hajnalhasadást; lágy szavakat suttogni az alkonynak, gondolatban megsimogatni gigászi kezekkel a tenger fémes felszínét vihar előtt. És inni az esőt... Meztelenül, kitárt karral, lehunyt szemmel és nyitott ajakkal átadni magadat a trópusi szigetek meleg esőjének. "
/Christine Arnothy/

Származási hely: blog

Szerintem a boldogsághoz idő kell. Ahhoz, hogy észrevegyük azt, amiről az idézet és a kép szól, lassítanunk kell. Hagyni, hogy gondolataink és figyelmünk elkalandozhassanak olyan tájakra, amelyekre a hétköznapok rohanásában úgy gondoljuk, hogy nem engedhetjük meg magunknak. Olykor megállni, és megnézni a világot egy másik szemszögből. Vagy csak észrevenni az eső után előbújó csigát a cseppektől levert virágok között. Hagyni, hogy gondolatokat és érzéseket keltsen bennünk a pillanat hangulata. Talán ezért is ez az egyik kedvenc képem, mert ahányszor ránézek, számtalan gondolat indul útnak a fejemben, mégsem tudom pontosan kifejezni, milyen érzéseket váltott ki belőlem. Illetve megfogalmazni meg tudnám, de olyankor meg azzal szembesülök, hogy az érzés és a gondolat éles ellentétben áll egymással.
Mint gyakran a szív és az ész ellentéte...

Amit még meg kell hogy említsek: ha jól emlékszem, ezen a képen nem kellett semmiféle utómunkálatot végeznem :) Szerintem pont így jó  :)

Fény a sötétben

"Az alvó kis hercegben a legjobban a virágjához való hűsége hat meg: egy rózsa képe, mely akkor is úgy ragyog benne, mint egy lámpa lángja, amikor alszik... és ettől még törékenyebbnek tűnt a szememben. A lámpákra nagyon kell vigyázni: elég egy hirtelen kis szél, hogy kioltsa őket."

Antoine de Saint-Exupéry

Származási hely: blog

Pest megér egy estet

Az ember mindig egyedül van, és soha sincs egyedül. Jönnek az emlékek. Egy hegedű búgása a félhomályból - valami kertben, egy dombtetőn Budapest fölött. A gesztenyefák mély illata. A szél. Álmok, amint a ember vállára telepednek, mint fiatal baglyok, szemük felcsillan a félhomályban. Egy alkonyat, mely végtelenül elnyúlik az éjszakában.

Erich Maria Remarque

Származási hely: blog Származási hely: blog

Két fél egy egész

Lelki társ az, akivel legnagyobb örömünket és legbenső félelmeinket is megoszthatjuk, akinek legsúlyosabb bűneinket és javíthatatlan hibáinkat is bevallhatjuk, aki által legnagyobb reményeinket és talán megfogalmazhatatlan álmainkat is tisztázhatjuk.

/Edward C. Sellener/

Származási hely: blog

A mi kertünkben ilyen Retek nőtt^^

Hideg szívvel, közönnyel nézek mindent,

Ami még nemrég lelkemig hatott;

Mi lett belőlem? Emberek közt járó,

El nem siratott, bús élő halott.

                     /Ady Endre/

Származási hely: blog

Az idézet és a kép témája nagyon nem illik össze. Viszont az idézethez ez a kép illett a legjobban. A kis édes-bédes Retek kutyus, a kis sugárzó szeretetével és életörömével nehezen összeegyeztethető egy ilyen hangulatú idézettel, viszont amilyen arcot itt vág! :P "Kérlek, kérlek, játszál velem!!!! Naa, ne fotózz, játszunk! Különben eljátszom, hogy én vagyok a világ legszomorúbb kutyája!" Imááádom!!!! ^^ 

Csönded vagyok

Most elmondom, mid vagyok, mid nem neked.
Vártál ha magadról szép éneket,
dícsérő éneked én nem leszek,
mi más is lehetnék: csak csönd neked.

E szó jó: csönd vagyok, csönded vagyok.
Ha rám így kedved van maradhatok,
ülhetsz csak tűrve, hogy dal nem dicsér,
se jel, se láng csak csönd, mely égig ér.

S folytatom mid vagyok, mid nem neked,
ha vártál lángot, az nem lehetek,
fölébem hajolj, lásd hamu vagyok,
belőlem csak jövőd jósolhatod.

Most elmondtam mid vagyok, mid nem neked.
Vártál ha magadról szép éneket,
dícsérő éneked én nem leszek,
mi más is lehetnék: csak csönd neked.

                            /Bereményi Géza/

Származási hely: blog