2011. december 23., péntek

Hintaló

Származási hely: blog

 "Lassan fölvontam a vödröt a káváig. Ráállítottam a kávára, jó szilárdan. Fülemben még tartott a csiga éneke; a vödörben még remegett a víz, és benne, láttam, ott remegett a nap.
- Éppen erre a vízre szomjazom - mondta a kis herceg. - Adj innom...
Egyszerre megértettem, hogy mit keresett!
Ajkához emelte a vödröt. Hunyt szemmel ivott. Olyan volt ez, mint egy ünnep. Ez a víz más volt, több volt puszta italnál. A csillagok alatti vándorlásból született, a csiga énekéből, a karom megfeszített erejéből. Olyan jólesett a szívnek, mint egy ajándék. Mikor gyerek voltam, így aranyozta be a karácsonyi ajándékot a karácsonyfa fénye, az éjféli mise zenéje meg a mosolyok varázsa.
- Nálatok - mondta a kis herceg - az emberek egyetlen kertben ötezer rózsát nevelnek. Mégse találják meg, amit keresnek.
- Nem találják meg - mondtam.
  - Pedig egyetlen rózsában vagy egy korty vízben megtalálhatnák..."
/Antoine de Saint-Exupéry - A kis herceg/

2011. december 18., vasárnap

A csillag színei

"- Milyen színű a szomorúság? - kérdezte a csillag a cseresznyefát, és megbotlott egy felhőfoszlányban, amely gyorsan tovább szaladt. - Hallod? Azt kérdeztem, milyen színű a szomorúság?
- Mint a tenger, amikor magához öleli a napot. Haragosan kék.
- Az álmoknak is van színe?
- Az álmoknak? Azok alkonyszínűek.
- Milyen színű az öröm?
- Fényes, kis barátom.
- És a magány?
- A magány az ibolya színét viseli.
- Mennyire szépek ezek a színek! Küldök majd neked egy szivárványt, hogy magadra teríthesd, ha fázol. A csillag behunyta a szemét, és a végtelennek támaszkodott. Egy ideig így maradt, hogy kipihenje magát.
- És a szeretet? Elfelejtettem megkérdezni, milyen színű a szeretet?
- Pont olyan, mint az Isten szeme - válaszolt a fa.
- Na és a szerelem?
- A szerelem színe a telihold.
- Vagy úgy. A szerelem színe megegyezik a holdéval! - mondta a csillag.
Majd messze az űrbe bámult. És könnyezett."
 /Alkyoni Papadaki/
Származási hely: blog

2011. december 16., péntek

A hiba az Ön készülékében van!

"Legyél derűs! Programozd át magad a nap minden percében: töltődj fel olyan gondolatokkal, amik többé tesznek! Ha ideges vagy, vagy zavart, próbálj nevetni magadon. Nevess hangosan, nevesd ki azt a nőt, aki aggódik, gyötrődik, és azt hiszi, hogy az ő problémáinál nincs fontosabb a világon."
/Paulo Coelho/

Származási hely: blog

2011. december 14., szerda

...és tényleg!

"Ha azt mondjuk egy gyereknek, hogy ne nyúljon a kályhához, mert megégeti magát, a gyerek hozzányúl a kályhához, és tényleg megégeti magát. Nos, nézetem szerint ezt műveli a homo sapiens is, időtlen ideje."
/Vavyan Fable/

Származási hely: blog2

2011. december 11., vasárnap

Mint a fa

"Minden bánattól megnő az ember itt bent egy kicsit, itt bent (...) -, itt bent, érted. Megnő az ember, meglombosodik, mint a fa. Megtanul valamit. Mint a fa, a lombja által. Több napfényt magába szívni, ameddig süt a nap, és félretenni belőle valamit a levelekbe... érted? Jobban örvendeni az örömnek, érted? És félretenni belőle valamit. Ehhez kell értsen az ember. És erre való a bánat, hogy megtanítsa."
/Wass Albert/

Származási hely: blog2

2011. december 8., csütörtök

E csöndes estén maga a tó mesél

"S ha Te is egyszer-másszor szomorú leszel, s hasztalanul jársz-kelsz az emberek között, a szomorúságodon nem segít senki, és úgy érzed, mintha valami nagy-nagy súly ülne a lelkeden, és napról napra jobban belefáradsz, s talán már azt is hiszed, hogy nem bírod tovább: egy este szökj le titokban a tóhoz. (...) Ha szomorúságoddal a tó partján megállsz: olyan kék lesz a víz, mint még sohase volt. A legcsöndesebb szellő indulását meghallhatod, akkora lesz a csend, s ameddig ér a nádas: minden nádszál csak neked muzsikál akkor. (...) Hunyd be a szemed, ha látásod már nagyon gyönge lesz, akkor és egyszeribe látni fogod a madarak táncát bent a tocsogóban. És akkor, azon a csöndes estén maga a tó mesél neked tovább, folytatja ott, ahol én abbahagytam. És akkor a csöndes estén, Te elfelejted, egészen biztosan elfelejted, hogy szomorú voltál."
 /Wass Albert/
Származási hely: blog

2011. december 7., szerda

Alkonyodások szeszélyes játéka

Származási hely: blog2
"Az élet nem olyan egyszerű.
Semmi sem egyszerű:
a hajnal sem, mikor a nap aranyhegyű dárdái szétverik az éjszaka fátylát
s az alkonyodás sem, mikor meghalnak a fények. 
Az ember megszületik anélkül, hogy kedve volna hozzá,
s hajnalok és alkonyodások szeszélyes játékában cserélget örömet és bánatot,
épít és rombol,
ostobaságokat és bölcsességeket mondogat váltakozva."
/Wass Albert/


Származási hely: blog2

2011. december 5., hétfő

Kövek

Ha már az egyetemi professzoroknál és tanároknál tartunk:

Egy filozófiaprofesszor azzal kezdte az egyetemi előadását, hogy fogott egy befőttesüveget, és megtöltötte 5-6 cm átmérőjű kövekkel. Majd megkérdezte hallgatóit:
„Ugye tele van az üveg?” „Igen” – hangzott a válasz.
Ezután elővett egy, apró kavicsokkal teli dobozt, és elkezdte beleszórni a kavicsokat az üvegbe. Miután az apró kavicsok kitöltötték a kövek közötti üres helyeket, megint megállapították, hogy az üveg tele van. Ezután a professzor elővett egy, homokkal teli dobozt és elkezdte betölteni a homokot a befőttesüvegbe. A homok természetesen minden kis rést kitöltött.
„És most – mondta a professzor – vegyék észre, hogy ez az önök élete. A kövek a fontos dolgok – a családod, az egészséged, a gyermeked, a barátaid – ha minden mást elveszítenél, az életed akkor is teljes maradna. A kavicsok azok a dolgok, amelyek még számítanak, mint a munkád, a házad, az autód. A homok – az az összes többi. Az apróságok. Ha a homokot töltöd be először, nem marad hely a kavicsoknak és a köveknek. Ugyanez történik az életeddel. Ha minden idődet és energiádat az apróságokra fordítod, nem marad hely azoknak a dolgoknak, amelyek igazán fontosak számodra. Fordíts figyelmet azokra a dolgokra, amelyek alapvetők a boldogságod szempontjából. Játssz a gyermekeddel. Menj el orvosi ellenőrzésre. Rendszeresen látogasd rokonaidat. Törődj a pároddal. Mindig szakíts időt barátaidra. Mindig lesz időd dolgozni, takarítani, bevásárolni, rendet rakni. Először a kövekre figyelj – azokra, amik igazán számítanak. Állítsd be a prioritásokat. A többi: csak homok.

Származási hely: blog
A képhez még annyit meg kell jegyeznem, hogy életem első fényképezőgépével készült utolsó kép... ezután ugyanis leraktam a tengerpartra, és Öcskösömmel elkezdtünk kavicsvárat építeni... a dagály pedig elintézte a történet folytatását...

2011. december 4., vasárnap

Létezik a rossz?

Egy nap, egy egyetemi tanár, a következő kérdést tette fel hallgatóinak:
Az Isten teremtett minden létező dolgot?
Egy bátor diák azt felelte: "Igen, természetesen"
- Tényleg, mindent? - kérdezte a professzor.
- Igen, mindent! - válaszolt a diák.
„Akkor az Isten a rosszat is teremtette! Mert a rossz létezik!” – mondta a professzor.
Erre az érvre a diák nem tudott mit mondani, ezért elhallgatott. A tanár elégedett volt, hogy ismét bebizonyította, hogy a hit csak egy mítosz.
Egyszer csak egy másik diák jelentkezett:
-“Megenged egy kérdést, professzor úr?”
-“Természetesen” - jött azonnal a válasz.
„A hideg létezik?”
-”Természetesen!”- válaszolta a professzor. Hiszen maga is tapasztalhatta már, amikor fázott, ugye?
“ Valójában ellent kell mondjak önnek, professzor úr: a hideg nem létezik . A fizika tudománya azt mondja, hogy a hideg a meleg hiánya. Egy tárgyat akkor tudunk tanulmányozni, ha az hőt bocsát ki magából, a hő által energiát közvetít, amit mérni tudunk.
“Hő nélkül, az említett tárgy képtelen bármit kisugározni. Az emberek azért alkották meg a hideg fogalmát, hogy kifejezzék a meleg hiányát.”
-“Hát a sötétség, létezik?” - kérdezi a diák.
-”Létezik!”, - mondja a tanár.
“Szerintem, nem létezik, uram, - a sötétség a fény hiánya”
A fényt és a fényességet tanulmányozhatjuk, de a sötétséget nem. Nicholson prizmája megmutatja a különböző színek árnyalatait és a fény visszaverődését a hullámhossz függvényében. A sötétség, az egy általunk létrehozott kifejezés, amivel a fény hiányát magyarázzuk.
A diák még megkérdezte:
“És a rossz, professzor úr, a rossz létezik?”
„Az Isten nem teremtette a rosszat. A rossz, Isten hiánya az emberek szívében, a szeretet, az emberség és a hit hiánya. A szeretet és a hit olyanok mint a fény és a meleg. Léteznek. Hiányuk hozza létre a rosszat.”
Most a tanár hallgatott.
A diákot úgy hívták, hogy :
ALBERT EINSTEIN

Származási hely: blog
Valószínüleg ez egy olyan kép, ami inkább csak nekem érdekes. Azért leírom, hátha nem, hogy a dolog lényege, hogy nekem auto-fokuszos gépem van, tehát kellett vele szerencsétlenkednem egy ideig, mire sikerült szépre megcsinálnom mind2 képet. Igaz a fókusz dolgot a makróval meg lehet oldani, hiszen az mondhatni minden gépen van, na de ilyen kevés fényben álvány nélkül, már megint izgalmas. Mind1. Viszont a sötétségről eszembe jutott egy nagyon jó történet. Mindjárt utána nézek a neten. Ha nem találom, akkor most nem fogom leírni :D eheh
(Szerencsétek van, megtaláltam. Bemásolom a kép elé. Még annyi hozzáfűzni valóm lenne, hogy ezt suliban az egyik Tanárunk mutatta nekünk :) Szerintem őt még fogom itt emlegetni :) )