egy örök álmodó,
kinek fontos az érzés,
és az igazi szó."
 |
| Származási hely: blog |
(Sajnos azt nem tudom, hogy kitől van a mai idézet.)
2011. október 31., hétfő
Vagyok aki vagyok...
"Vagyok, aki vagyok,
egy örök álmodó,
kinek fontos az érzés,
és az igazi szó."
(Sajnos azt nem tudom, hogy kitől van a mai idézet.)
egy örök álmodó,
kinek fontos az érzés,
és az igazi szó."
(Sajnos azt nem tudom, hogy kitől van a mai idézet.)
2011. október 26., szerda
Őszi chanson (részlet)
Ősz húrja zsong,
jajong, busong
a tájon
s ont monoton
bút konokon
és fájón.
(...)
Oh, múlni már,
ősz! húllni már
eresszél!
Mint holt avart,
mit felkavart
a rossz szél...
Paul Verlaine
(Ezt még gyakorolni kell...)
Eredetileg ez a szám ihlette a rajzot:
jajong, busong
a tájon
s ont monoton
bút konokon
és fájón.
(...)
Oh, múlni már,
ősz! húllni már
eresszél!
Mint holt avart,
mit felkavart
a rossz szél...
Paul Verlaine
 |
| Származási hely: blog |
Eredetileg ez a szám ihlette a rajzot:
2011. október 25., kedd
Pécsi lakatfal
Pécset jártam, híres mesterségem címere: lakatfal
Köszönöm Katinak az ötletet, és a közreműködést^^
 |
| Származási hely: blog2 |
2011. október 23., vasárnap
Árnyék-játék
 |
| Származási hely: blog2 |
“Arra kell nevelnünk eszméletünket és szemléletünket, hogy a köznapiban, a környezőben, a mindennaposban is látni tudjuk az egyszerit, a csodálatosat és a látomásszerűt. Mert a csoda nem valamilyen égzengéses pillanat, mikor megnyílnak az egek, kürtök recsegnek, ködök szállanak, sírok felnyílnak, s a zűrzavarban felhangzik Isten szava: nem, a csoda legtöbbször egészen csendes. Átmégy egyik szobából a másikba, s látsz valamit: egy ember arckifejezését; egy tárgy elhelyezését; s egyszerre feltárul előtted e tárgy igazi értelme és viszonya a világhoz; egy ember hangját hallod, mint soha azelőtt, s a közömbös szavakon túl megérted ez ember titkát; a csoda mindig ennyi csak. Nem belevakulni a valóságba, a mindennapokba….”
Márai Sándor
 |
| Származási hely: blog2 |
2011. október 19., szerda
Nyiráfnyelv
“A hétköznapi életben sötétnek látjuk a világosat, zavarosnak a tisztát, színtelennek a szivárványt. Ha mindennapi életeden felülemelkedsz, megpillanthatod a fényt, a tisztaságot, a színeket – s rajtuk keresztül önmagadat. Ha magadban mindezeket megtaláltad, felfedezed őket az emberekben is.”
/Tatiosz/
/Tatiosz/
 |
| Származási hely: blog |
2011. október 18., kedd
Jó tudni?
„A valódi bölcseknek két fajtája van. Az egyik öngyilkos lesz, a másik állandóan itallal bódítja szellemi képességeit.”
/Mark Twain/
Bolond vagyok az idézet miatt, de ha elkezdeném elvontan elemezni a képet, akkor nagyon szépen át tudnám vezetni erre a két mondatra. :) Szívesen le is írnám, de sajnos a gondolat még nem érett meg annyira a fejemben, hogy úgy igazán jól meg is tudjam fogalmazni. Komolyan, megpróbáltam, és mindenhol kiskapukat találtam benne, ahol félre lehetett érteni. Ezt pedig nem szeretném, mert kényes téma. Esetleg ha valakit annyira érdekel, kérdezzen meg :) Nem titok, és egy beszélgetésben ki tudom védeni a félreértés lehetőségét :)
/Mark Twain/
 |
| Származási hely: blog |
2011. október 15., szombat
gfgd
eheheheheh... ez a bejegyzés tökéletes példája a lúzerségemnek!
Már fél órája ülök a gépnél, és gondolkodom, hogy mit kéne ma kirakni. Egyik sem tetszik igazán. Vagyis nem találtam kedvemre valót, ezért elkezdtem újakat készíteni. Közben rápillantottam az órára: 23:59... eszembe jutott, hogy még ma okt. 14-én ki akarok rakni egy képet, hogy holnap reggel is kirakhassak egyet, úgy, hogy külön napra van dátumozva. Hirtelen bevillant a megoldás: mindegy mit rakok ki, mert utólag módosíthatom, a dátum nem változik. Szélsebesen megnyitom a picasat, választok, Ctrl+C, megyek át a blogra, és vmi miatt nem akart reagálni az "új bejegyzés" kattintgatására. Szuper. Kilép, belép, új bejegyzés... gondolkodik a gép, bent vagyok, Ctrl+V, gyorsan egy "címet" is odabiggyesztettem, nehogy utána az legyen a drága baja, bejegyzés közzététele, és az óra pont 0:00-ra vált... ééééééés a bejegyzésem dátuma: október 15. Ahajjj mááár! Pedig én mindent megpróbáltam :(
Ennyi.
Joo éjt!
A képről:
Szerintetek ez hány méter magas sziklafal? :)
Már fél órája ülök a gépnél, és gondolkodom, hogy mit kéne ma kirakni. Egyik sem tetszik igazán. Vagyis nem találtam kedvemre valót, ezért elkezdtem újakat készíteni. Közben rápillantottam az órára: 23:59... eszembe jutott, hogy még ma okt. 14-én ki akarok rakni egy képet, hogy holnap reggel is kirakhassak egyet, úgy, hogy külön napra van dátumozva. Hirtelen bevillant a megoldás: mindegy mit rakok ki, mert utólag módosíthatom, a dátum nem változik. Szélsebesen megnyitom a picasat, választok, Ctrl+C, megyek át a blogra, és vmi miatt nem akart reagálni az "új bejegyzés" kattintgatására. Szuper. Kilép, belép, új bejegyzés... gondolkodik a gép, bent vagyok, Ctrl+V, gyorsan egy "címet" is odabiggyesztettem, nehogy utána az legyen a drága baja, bejegyzés közzététele, és az óra pont 0:00-ra vált... ééééééés a bejegyzésem dátuma: október 15. Ahajjj mááár! Pedig én mindent megpróbáltam :(
Ennyi.
Joo éjt!
 |
| Származási hely: blog |
Szerintetek ez hány méter magas sziklafal? :)
2011. október 13., csütörtök
2011. október 12., szerda
Lilába lángoló naranccsal
"Nem volt a föld még soha ily csodás,
a fák között mondhatatlan suttogás,
a fák fölött szallag, beszegve kancsal
fénnyel, lilába lángoló naranccsal,
az alkonyat csókot hajit a ködnek
és rózsaszín hullámokon fürödnek.
Miféle ország, mondd, e gyermek-ország,
miféle régen elsüllyedt menyország?"
Kosztolányi Dezső - Szeptemberi áhitat
a fák között mondhatatlan suttogás,
a fák fölött szallag, beszegve kancsal
fénnyel, lilába lángoló naranccsal,
az alkonyat csókot hajit a ködnek
és rózsaszín hullámokon fürödnek.
Miféle ország, mondd, e gyermek-ország,
miféle régen elsüllyedt menyország?"
Kosztolányi Dezső - Szeptemberi áhitat
 |
| Származási hely: blog |
2011. október 10., hétfő
Emlékeit vesztett ember
"- Hogy érzi magát?
- Hogy érzem magam? - kérdezett vissza, és megvakarta a fejét. - Nem mondhatom, hogy beteg vagyok, de azt sem, hogy jól érzem magam. Igazából semmit sem érzek.
- Boldogtalan? - folytattam.
- Nem mondhatnám...
Elhallgattam, mert attól féltem, talán túl messzire megyek, és önkéntelenül a felszínre hozok valami rejtett, ki nem mondott, elviselhetetlen kétségbeesést.
- Tehát nem élvezi az életet - mondtam kissé tétován. - Akkor mit érez, milyen az élete?
- Semmit sem érzek.
- De azt csak érzi, hogy él?
- Hogy élek? Nem, nem igazán. Már régóta nem érzem, hogy élek."
/Oliver Sacks - Az elveszett tengerész/
- Hogy érzem magam? - kérdezett vissza, és megvakarta a fejét. - Nem mondhatom, hogy beteg vagyok, de azt sem, hogy jól érzem magam. Igazából semmit sem érzek.
- Boldogtalan? - folytattam.
- Nem mondhatnám...
Elhallgattam, mert attól féltem, talán túl messzire megyek, és önkéntelenül a felszínre hozok valami rejtett, ki nem mondott, elviselhetetlen kétségbeesést.
- Tehát nem élvezi az életet - mondtam kissé tétován. - Akkor mit érez, milyen az élete?
- Semmit sem érzek.
- De azt csak érzi, hogy él?
- Hogy élek? Nem, nem igazán. Már régóta nem érzem, hogy élek."
/Oliver Sacks - Az elveszett tengerész/
 |
| Származási hely: blog |
2011. október 7., péntek
A naiv lány és a béka
"A legtöbb ember bort iszik, és vizet prédikál. Aranyat ígér, és sárral dobál. Eléd áll, szemedbe néz, támogat. Majd tovább megy, hátratekint, és másoknak rágalmaz. Biztos hallottad már, a béka képében sem a herceged vár... ó szegény pici lány, ha ily naiv vagy, nehéz élet vár."
/S. K./
 |
| Származási hely: blog |
Feliratkozás:
Megjegyzések (Atom)